Szívbetegségek

Szívbetegségekkel, szívgyógyászattal kapcsalotos információk, kérdések és válaszok gyűjteménye.

Betegség leírása

A fejlett országokban vezető halálokok a koszorúér betegségek. Tünetmentes, lassú folyamat a koszorúér betegségek kialakulása. A folyamatot a különböző rizikófaktorok megléte elősegíti, felgyorsítja. Ilyen rizikófaktor a vér magas lipid és koleszterinszintje, a túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a stressz, a dohányzás, a helytelen életmód. Szűkületet, elzáródást okozhatnak a kis,- és nagy erek falában lerakódó anyagok. Ilyenek a vérzsír, a különböző vér alkotóelemek. A szívizomzat oxigén ellátását rontja az erek falában okozott szűkület, mely enyhe fokozat esetén mellkasi fájdalmat okoz, súlyos fokozat esetén szívizomelhalást okozhat.

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

Vezető tünet: a koszorúér betegségek esetén a rövidebb vagy hosszabb ideig tartó fájdalom, mely a torokba, nyakba, karokba, a gyomorba sugárzó szorító, nyomó mellkasi fájdalom. Az ilyen jellegű fájdalom általában fizikai, lelki terhelésre jelentkezik, azonban nyugalomban is előfordul. Ezek a tünetek hirtelen jelentkeznek infarktus esetén.

Kísérő tünet: hányinger, hányás, verejtékezés, nyugtalanság, szorongás, halálfélelem, súlyos esetben eszméletvesztés.

Betegség leírása

A szívizom, a koszorús erek, vagy billentyűk betegségei egyaránt okozhatnak szívelégtelenséget - szív-érrendszer bármely betegségének következménye lehet a szívelégtelenség. A szív nem képes ellátni a szervezetet megfelelő mennyiségű vérrel, vagy a vér nem tartalmaz kellő mennyiségű oxigént szívelégtelenség esetén. A szervezett az elégtelen működés kompenzálására törekszik.

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A szívelégtelenségben szenvedő a betegség kialakulásának időszakában terhelésre a bokán vizenyős duzzanatokat észlel, amelyet gyengeség, fáradékonyság kísér. Későbbi szakaszban ezek a tünetek jelentkeznek nyugalomban is.

További tünetek: a gyenge, szapora pulzus, melyek a vérnyomás csökkenésével társulhatnak. Az éjszakai alvás időszakában is előforduló nehézlégzés, mely tüdőödémáig súlyosbodhat.

Betegség leírása

A szív belső burkának gyulladása a szívbelhártya gyulladás, az esetek többségében különböző baktériumok által okozott fertőzéses elváltozás. A fertőzéses elváltozás következtében felrakódások alakulnak ki a szívbillentyűkön. Ezek a felrakódások a billentyűk megfelelő működését akadályozzák. Az esetlegesen leszakadó felrakódások elváltozásokat okozhatnak más szervekben is.

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A szívbelhártya gyulladásnál megkülönböztetünk általános és súlyosabb tüneteket, valamint más szervekben előorduló tüneteket.

Általános tünetei: hőemelkedés, láz, hidegrázás, verejtékezés, ízületi- fájdalmak, nehézlégzés, fulladás.

Súlyosabb tünetei: erős fejfájás, amely agyhártyagyulladásig súlyosbodhat.

Más szervekben jelentkező tünetek: bőrön bevérzések, alsóvégtagi ödéma, ízületi és csontfájdalmak, veseelégtelenség tünetei, hasi fájdalmak.

Betegség leírása

Számos kiváltó oka lehetséges a szívizom betegségeknek. A szív kitágul, fala megvastagodik, vagy elvékonyodik, nem képes a vér megfelelő továbbítására - pumpa funkciójának romlása következtében.

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A betegség kialakulásakor még tünetmentesek a szívizombetegségben szenvedő betegek. A betegség későbbi szakaszában a tünetek terhelésre alakulnak ki, majd már nyugalomban is jelentkezhetnek: gyengeség, nehézlégzés, éjszakai fulladás, és többszöri vizeletürítés, ödéma az alsó végtagon.

Betegség leírása

A ritmuszavarok kialakulása leggyakrabban az ingerképző-, ingerületvezető struktúrák károsodására, a szívizomzat különböző okok következtében kialakult károsodásra, a szívben veleszületetten jelenlévő járulékos ingerületvezető képletekre, oxigénhiányos állapotokra vezethetők vissza.

Gyorsabban vagy lassabban húzódik össze a szív. A szívritmus alakulását egyéb külső körülmények is befolyásolhatják: tea, kávé túlzott fogyasztása; bizonyos ásványi anyagok hiánya vagy többlete; pajzsmirigybetegség.

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

Amennyiben a tünetek elhúzódnak, ha rossz közérzetet, panaszt okoznak.

Tünetek: szapora vagy rendszertelen ütések, ütemkihagyások, gyengeség, szorongás, légszomj, eszméletvesztés.

Betegség leírása

Hipertónia a napi többszöri méréssel igazolható a 140/90 Hgmm felett mért vérnyomás - orvosi rendelőben, nyugalmi állapotban. Otthoni mérések esetén már a 135/85 Hgmm-es érték is magasnak számít. Több tényező együttesen alakítja ki a magas vérnyomás-betegség kialakulását. Az örökletes tényezők, a mozgásszegény életmód, a stressz, a dohányzás, a túlsúly, egészségtelen táplálkozás, a túlzott alkohol, kávéfogyasztás de jelentkezhet egyéb betegségek tüneteként is, mint hormonális működés zavarai, fejlődési rendellenességek, vesebetegségek.

A magas vérnyomás betegség, hipertónia korai felismerése és kezelése a betegek életminősége és életkilátásaik tekintetében döntő jelentőségű.A kezeletlen magas vérnyomás súlyos szövődményeket idézhet elő. A szövődmények elkerülése, mérséklése érdekében az orvosi gyakorlatban a teljes kardiovaszkuláris kockázat mérséklése a cél, nem pedig önmagában a vérnyomás csökkentése.

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A betegség nem okoz panaszt kezdetben, ezért az emberek többsége nem gondol arra, hogy orvoshoz kellene fordulnia.

Bizonyos idő után a visszatérő fejfájások gyötrik, szédülés, orrvérzés, homályos látás, fáradékonyság, esetenként mellkasi fájdalom jelentkezik. Amennyiben a hipertónia más betegségekhez társul, akkor a megbetegedett szerv elváltozásai okozzák a vezető tüneteket, és a magas vérnyomás másodlagos kísérő tünet.

Hogyan tudunk segíteni?

A fennálló társbetegségeket is szem előtt tartva megállapítjuk az elérni kívánt vérnyomás célértéket. Feltérképezzük a kivizsgálás során, hogy érrendszeri károsodás kialakult-e már, valamint, hogy fennáll-e esetleg olyan kóros elváltozás – például pajzsmirigy-, vagy vesebetegség –, amely a magas vérnyomás okozója lehet.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy társbetegségek megléte esetén személyre szabottan szükséges megállapítani a megfelelő, elérendő vérnyomásértéket a beteg számára, melyhez orvosi segítségre van szükség.