Kardiológiai kifejezések

Kardiológiával és kapcsolódó területekkel kapcsolatos kifejezések gyűjteménye.

A vérnyomásmérés része minden rutin orvosi vizsgálatnak, teljesen fájdalommentesen végezhető vizsgálat.

A vér érfalra gyakorolt nyomását nevezzük vérnyomásnak, melynek értékét higanymilliméterben - hgmm - adjuk meg. A szív összehúzódásakor mért értéket szisztolés vérnyomásnak, a szív ellazult állapotában mért értéket pedig diasztolés vérnyomásnak nevezzük.

A vérnyomás és a szív-érrendszeri betegségek gyakorisága, valamint a halálozás között összefüggés van. Magasabb vérnyomás mellett magasabb a kockázat. Amennyiben a vérnyomás 140/90 hgmm felett van, akkor magas vérnyomásról beszélünk, melynek kezelését javasoljuk. Az optimális vérnyomás a mai álláspont alapján minden életkorban 120/80 hgmm alatt van.

Terheléses EKG vizsgálatot végzünk a koszorúér betegség kivizsgálása során, valamint a szívinfarktuson átesett betegek után követése folyamán. A szív munkája Fizikai terhelés során a nyugalmi érték 4-6-szorosára emelkedhet, amelyhez arányosan fokozódnia kell a szívizomzat vérellátásának. Amennyiben a koszorúereken jelentősebb szűkület van, fizikai terhelés folyamán a szívizomzat megnövekedett oxigén igénye nem biztosított. Rendszerint karakterisztikus EKG elváltozások kísérik a szívizom oxigénhiányát ilyen esetekben. Ez a terheléses kardiológiai vizsgálatok élettani háttere.

Olyan betegek számára, akik korlátozottak mozgásukban, gyógyszeres terhelés végzésére van lehetőség.

Akkor negatív a vizsgálat eredménye, ha a vizsgált terhelhetősége megfelel az életkori átlagnak, panaszmentes volt a vizsgálat során, a pulzusszám és a vérnyomás kellőképp emelkedett, valamint kóros EKG eltérések nem alakultak ki.

A szívultrahang - echocardiographia - vizsgálat során a szívet működés közben tesszük láthatóvá. Ezáltal mind a szívizomzat, mind az üregrendszer, mind pedig a billentyűk vizsgálhatók. A szívultrahang készülékkel megkülönböztethető a normális és kóros véráramlás, pontosan meghatározhatók a szívméretek és az áramlási sebességek, valamint a szíven belüli nyomásviszonyok kiszámíthatók. Megállapítható az egyes kórállapotok súlyossága, a beavatkozások szükségessége és sürgőssége.

A vizsgálat fájdalommentesen végezhető. Annak érdekében, hogy a beteg jól vizsgálható legyen, a szív legközelebb kerüljön a mellkasfalhoz, bal oldalára fektetjük a beteget. A vizsgálófej mozgatásához kevés gélszerű anyagot alkalmazunk.

A vér bizonyos paramétereinek ismerete a belgyógyászati és kardiológiai állapotfelmérés során, illetve a betegségek, beavatkozások után követésekor nélkülözhetetlen.

Laborvizsgálat: csaknem fájdalommentesen, gyakorlott asszisztens és a mai zárt rendszerű technika segítségével leggyakrabban könyökvénából nyert vérből történik.

Vizelet minta vizsgálata szükség esetén.

Széklet minta vizsgálata szükség esetén.

Hazánkban, a fejlett világ részeként, a vezető halál ok a szív- érrendszeri betegség, a legtöbben ebben halnak meg.

Az érelmeszesedés - atherosclerosis - talaján jön létre a keringési rendszer betegségeinek döntő többsége, melynek hátterében pontosan azonosítható rizikófaktorok állnak.

A betegség kialakulásának esélyét az időben elvégzett kockázatbecslés, az életmód-tanácsadás, rendszeres szűrővizsgálatok, valamint a szükség szerint alkalmazott gyógyszeres megelőzés csökkenti, és megnöveli az egészségben eltölthető évek számát.

A kardiológiai rehabilitációs program többcélú. Krónikus szívbetegség esetén a cél a lehető legjobb fizikai és mentális állapotot elérése, ezzel életminőségük, társadalmi helyzetük stabilizálása.

A kardiológiai rehabilitációs programban való részvétel feltétlenül indokolt a szívelégtelenségben szenvedő számára, a koszorúérbetegek, szívinfarktuson vagy szívműtéten átesettek részére. Emellett a krónikus szívbeteg számára szinte minden esetben ajánlatos.

A program fő elemei az Európai Kardiológiai Rehabilitációs Társaság állásfoglalása alapján:

- betegvizsgálat, rizikóbecslés

- fizikai aktivitással kapcsolatos oktatás

- mozgáskezelés

- diétás tanácsadás

- testsúlyrendezés

- vérzsírok monitorozása

- vérnyomás monitorozás

- dohányzással kapcsolatos tanácsadás

- és pszichoterápia

A szívritmus zavarok alapvető vizsgálati eljárása a Holter monitorozás. Egyebekben lehetséges, hogy a beteg panaszai, vagy az egyéb vizsgálati eredmények tartósabb EKG monitorozást tesznek szükségessé, nem tartalmaz elegendő információt az egyszeri 12 elvezetéses EKG vizsgálati eredménye.

A Holter EKG ambuláns monitorozást jelent, felerősített elektródákat és mobiltelefonnyi méretű készüléket visel magán a beteg 24 órán keresztül. Az EKG felvétel folyamatos, a készülék digitálisan rögzítésre képes, a rögzített adatokat tárolja. A vizsgálatot követően az adatok értékelhetők számítógép segítségével. A Holter monitorozás a szívritmuszavarok alapvető vizsgáló eljárása.

A szív elektromos aktivitását regisztráló vizsgálat az elektrokardiográfia, amit rövidítve EKG-nak nevezünk. A kardiológiai szakvizsgálat elengedhetetlen része az EKG vizsgálat, mely diagnosztikus értékű sokszor önmagában is hisz a legtöbb szervi szívbetegség és szívritmuszavar különféle EKG eltérésekkel jár.

A beteg háton fekszik, végtagjaira és törzsére általában 10 elektróda kerül. Ügyelünk az elektromos vezetőképesség biztosítására, a bőrt nedvesítjük, vagy kevés géllel vonjuk be. Előfordulhat, hogy szükséges a bőr borotválása is.

EKG vizsgálat során a szívritmusról és minden egyes szívdobbanásról grafikon készül. A felhelyezett elektródákon és vezetékeken keresztül szív elektromos jeleit az EKG-készülékbe vezetjük, ott feldolgozásra kerülnek, digitálisan tárolódnak és kinyomtathatóak.

A Carotis, vertebrális nagyerek duplex ultrahang vizsgálata egyrészt az agyat ellátó verőerek - artériák - nyaki szakaszának ultrahangos leképezéséből, másrészt a vér áramlási sebességének méréséből áll.

Az erek falszerkezetéről, a rajtuk, bennük található elváltozásokról a vizsgálat során kapunk képet, az esetleges szűkületeket, elzáródásokat kiszűrjük. A vizsgálat mutatja az egész érrendszer, a végtagokat ellátó erek és a szív koszorúereinek állapotát is a nyaki erek falszerkezetének vizsgálata az adott artériákon túlmenően. Az esetleges sorozatos vizsgálatok által nyomon követhető az érfal állapotváltozása is. Mérhető, hogy bekövetkezik-e javulás a kezelés hatására. Megfelelő időben tervezhető a szükséges műtéti megoldás, ha a mérések által a romlás kimutathatóan feltartóztathatatlan.

Nagyobb vizsgálatok eredményei egybehangzóan alátámasztják, hogy a csökkent boka-kar index utal a fokozott szív-érrendszeri kockázatra, mint az általános érelmeszesedés indikátora.

A perifériás érbetegség - érszűkület - gyakran már fizikális vizsgálattal, vagyis az alsó-végtagi erek tapintásával és meghallgatásával is megállapítható jellegzetes panaszok esetén. A boka-kar index mérése a diagnózis alapja amely az érszűkület megállapítására még tünetmentes esetben is alkalmas. A boka-kar index mérése folyamán a vérnyomásmérő mandzsetta és ultrahangos Doppler-mérőfej segítségével mindkét karon és a boka magasságában mindkét lábon megmérjük a vérnyomást.

Ha a mérés eredményeként az alsó végtagban mért vérnyomás alacsonyabb, azaz az index kisebb egynél, diagnosztizálható az érszűkület. A boka-kar index normálértéke 1.0-1.2.

Nem-invaziv és invaziv vizsgálatokra osztjuk a kardiológiai diagnosztikus eljárásokat.

Nem -invaziv módszerekkel kezdődik a szívbetegségek kivizsgálása minden esetben. A testfelszín sértése nélkül végzett vizsgálatokkal nyerünk pontos adatokat a szív és keringési rendszer állapotáról a nem-invaziv vizsgálatok során a napjainkban használható technika alkalmazásával. Leggyakrabban a nem-invaziv kardiológiai kivizsgálás önmagában is elegendő a diagnózis felállításához, biztonsággal megállapítható a beteg gyógyszeres kezelése, életmóddal kapcsolatos tanácsok összeállítása.

Invaziv vizsgálatok is szükségesek lehetnek a diagnózis megállapításához, ilyenek például a szívkatéterezés, az elektrofiziológia, stb.

Emellett egyes kórképek igényelhetnek intervenciós megoldást is.

Rendelőnkben veszélytelen és fájdalom mentesen elvégezhető nem-invaziv kardiológiai vizsgálatokkal állapítjuk meg a diagnózist, és amennyiben intervenció szükséges, a velünk munkakapcsolatban álló invaziv kardiológusokkal, szívsebészekkel felvesszük a kapcsolatot.

Az ABPM rövidítés ambuláns vérnyomás monitorozást jelent (BP=Blood Pressure, vérnyomás angolul).

A beteg a készüléket 24 órán át magán viseli a Holter EKG-hez hasonlóan. A készülék vérnyomást mér a beállításnak megfelelő időközönként, de legalább óránként egyszer, és az eredményt tárolja. A monitorozás során a vérnyomás napszaki ingadozásaiba kapunk betekintést.

A monitorozás eredményének kiértékelése számítógép segítségével történik. A kiértékelést eredményeként kiszűrhetők az ún. „fehér köpeny” hipertónia esetei, mikor csak az orvosi rendelőben magas a betegek vérnyomása, de egyébként normális. Továbbá a feljegyzésekkel való összevetés rámutathat azokra a stresszhelyzetekre, amelyek adott betegnél vérnyomás emelkedést eredményeznek.